Egy be nem fejezett film:The Man Who Killed Don Quiote
Egy részlet a filmből
A Terry Gilliam rendezte The Man Who Killed Don Quijoteforgatásának második napján 2000 szeptemberében úgy tűnt, minden rendben megy. Az előkészületek már június óta zajlottak, és a szokásos problémák ellenére, amiket a színészek szerződése, a lovak szerepeltetése, a kényelmetlenül alacsony költségvetés, valamint a próbálásra jutó csekély időmennyiség okozhatott, szépen alakultak a dolgok. Gilliam végül is már egy évtizede foglalkozott az alapötlet különböző változataival. Most végre elkezdődött a forgatás, és a két főszereplő, Jean Rocheford francia színész és Johnny Depp ott állt a kamerák előtt Las Bardenasban, az észak-spanyolországi sivatagban… Akkor eleredt az eső. - Nem csak eső volt – emlékezett vissza Johnny -, hatalmas jégdarabok hullottak a fejemre, és jéggel tett meg a kabátom zsebe. Átéltem már felhőszakadás korábban, de ez rendhagyó volt. Még sosem láttam hasonlót. Mitikus jelenség. A színészek és a stáb az autókban és a teherautókban ülve figyelte, hogyan mossa el a víz a díszleteket, a kellékeket és a kamerák tartozékait. Néhányan megkönnyebbültek. Lecsapott Don Quijote átka. Ha ennél rosszabbra már nem fordulhatnak a dolgok, akkor a forgatás többi része könnyűnek ígérkezett. Sajnos azonban a rossz idő csupán az első volt a gyártást üldöző problémák sorában, amelyek következtében 2 héten belül végleg lehúzták a rolót. Depp Toby Grosinit játszotta, a modern reklámzsenit, aki visszakerül a 17. századba, és belesodródik Don Quijote varázslatos kalandjaiba, lényegében a mese Sancho Panzájakét. - Beleszédültem, ahogy olvastam – mesélte Depp a forgatókönyvről. – Olyan volt, mint egy jól megírt regény. Azonnal beleugrottam. Ez az egyik legbriliánsabb forgatókönyv, amivel életemben találkoztam. Hisztérikusan vicces, szárnyalóan költői és mély. Csodálatos történet. Gilliam megszállottja volt Don Quijoténak. Írt egy szövegkönyvet, ami 1999-ben kis híján a gyártásig jutott, de a terv összeomlott, amikor az egyik befektető kilépett. Aztán jött egy másik verzió, ezúttal Gilliam Félelem ésreszketésének munkatársával, Tony Grisonival. Más rendezők is megpróbáltak már Cervantes Don Quijote meséjén alapuló történetet filmre vinni, melyben a lovag szélmalmok elleni harcát vívja segédje, Sancho Panza kíséretében: például Orson Welles, az Aranypolgár (Citizen Kane, 1941), az Ambersonok tündöklése (The Magnificent Ambersons, 1942)és a Gonosz érintése (The Touch of Evil, 1958) mögött álló zseni. A Gilliam-filmen dolgozó stáb minden tagja ismerte a fájdalmas tényeket: a Don Quijote-filmek elátkozott történetét, valamint Gilliam saját nehézségeit más filmjei, például a Münchausen báró kalandjai és a Brazil (1985) esetében.
-----------------
- Olyan volt, mintha egy sötét felhő terpeszkedett volna felettünk – mesélte Depp. Az akkor hetvenéves főszereplő, Jean Rocheford megbetegedett. Hatnapi forgatás után Franciaországba repült felülvizsgálatra, majd nem tért vissza a munkához. Az időjárás, illetve a filmhez használt területen gyakorlóbombázást tartő F16-os gépek jelentették a stáb legkisebb problémáját. Depp emlékei szerint Rocheford távozása miatt maradt befejezetlen a film. Minthogy az anyagiak addig is nyugtalanítóak voltak, megoldatlan maradt a felszerelésért benyújtott biztosítási igény, az időjárás miatt időt veszítettek, valamint befektetők és producerek is aggódtak a projekt miatt, Gilliam otthagyta a filmet, és visszatért Londonba. - Azt hiszem, az utolsók között tértem haza – állította a csüggedt Depp. Még jobban elkeserítette a színészt, hogy ebben a filmben szerepelt volna először együtt Vanessa Paradis-val. - Ez lett volna az első film, amiben együtt játszunk Vanessával – emlékezett vissza Depp. – Nagyon izgatottak voltunk amiatt, hogy végig egymás mellett maradatunk. Kicsit féltünk is a közös munkától, hiszen a kamera előtt „hazudnunk” kellett egymásnak. Furcsa volt, de tudtam, hogy az első nap után túlleszünk rajta. Végül úgy alakult, hogy Vanessa egyáltalán nem forgatott, eltekintve néhány smink-, haj-, és jelmezpróbától. Mégis született egy film ebből a katasztrófából, de nem a The Man Who Killed Don Quijote. Gilliam meghívta a dokumentumfilmes Keith Fultont és Louis Pepét (aki a The Hamster Factort készítette Gilliam 12 majom [Twelve Monkeys, 1995] című filmjéről), hogy leforgassák a darab werkfilmjét. Fulton és Pepe keze alól került ki a La Mancha elveszett lovagja (Lost in La Mancha, 2002), egy 93 perces dokumentumfilm Gilliam pokoljárásáról, vagyis mindarról, amin a Don Quijote megvalósításáért kellett keresztülmennie.